Förhénc Hegy Vendégkönyv
Oldalak: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, összesen: (9)
Oszág József - 2014.11.02, 22:20
Tisztelt Skanecz Sándor!


Látom nagyon gyorsan felrakta az ÖN TULAJDONÁBAN lévő lapra azt a féligazságot, ami az ÖN ÜZLETI ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA.
Pár észrevétel, ami a tisztességhez hozzá tartozik:

1/ Amikor azt kértem: szeretném: Idős koromra tekintettel szeretném felvenni a megbeszélést.
Sem ÖN sem a Bírónő nemjárult hozzá.( érdekes :-)

2/ Kihagyott pár apróságot. Ön azt mondta, hogy a hegy volt az Ön gyermekkorának színhelye (nekem is az volt), a bírónő előtt mégsem tudta elmondani, (pedig ott gyerekeskedett és ott van minimum 8 birtoka, szálloda WI-Fi érdekeltsége stb) az égtáj szerint, merre helyezkedik el öreg-förhénc és új-förhénc (tisztessége azt kívánná. hogy ezt is el kellet volna mondania).
3/ Hozzátartozik (nem az Ön tisztességéhez) ennek az oldalnak a PÁRTATLANSÁGA (ez a családjának ÜZLETI oldala (benne van a jegyzőkönyvben)
Amiket bemutattam (bizonyítékokat 2 év alatt) a bírónő megsem hallgatta, nézte.
Helyette közösen megnézték, a hegyi megbeszélések (bulik, közte a törött lábat) fényképeit.
4/ Megkérdeztem a a befizetők létszámát: ÖN NEM TUDTA OTT MEGMONDANI ! Felvételem van , hogy mennyi!! (jelzem, közel sem 2/3)
Helyette elő vett egy pauszt (rajzot) ami bevolt sárgítva, amiben megsem számolták, menyi az (OKOS) többség. (remélem nem tagadja !) Ez volt az általam 2 év alatt gyűjtött bizonyíték "ellenszere" :-)
Ezt viszont a bírónő elfogadta ???!!!
5/ Más:
A Bírónővel együtt kerestek jegyzőkönyveket, amire ön azt állította, a SAJÁT honlapján fent vannak, nem találták.!!!! Helyette végig nézték azt fénykép sorozatot, ami az Önök gyűléséről (bulijáról) szólt. Akkor szóltam: HAHÓ ÉN IS ITT VAGYOK.

Ezek után, (és az ön stílusa után) bejelentem ez nem a végleges formátum.

Kifizetem amit ÖNÖK miatt (Ügyvédi Hivatal és a törvénysértés miatt) mégis kiszabtak rám.
REMÉLEM: Ön is tudja Nem tisztességes !!!!

Kimaradt egyenlőre, az is amit elmondtam: mivel a szőlő-terület kettőnké mint tulajdonos : Öcsém és az enyém, ezért nálunk 1 000 000 forint lesz csak a fővezeték díja. Máshol Önnek a 8 terület után TERMÉSZETESEN kevesebb (Terület/fŐ )

valaki - 2014.09.06, 13:36
köszönöm a választ! de én nem érzékelem az ingyen wifit!! a száloda engem nem gazdagit! a ci....y lámpa fénynél is ci...y marad! de majd ha a szállodáját feltörik és mindenki ott netezik .ahol ingyen lehet az valóban jó lesz!!!! amugy nem vagyok elkeseredve! de választ még nem kaptam!!

szép hétvégét! jó szüretelést mindenkinek!
tenni akaró - 2014.09.03, 20:04
Köszönöm mindenkinek aki támogatta az útfelújítást.Több bizalommal nagyobb tenni akarással akár végig is ért volna.Köszönettel Förhénciek.
- 2014.09.03, 00:35
Tisztelt valaki!

A dolgokat nagyon, de nagyon rosszul látja:
Szentgyörgyvári hegyen nincsen ingyen Wi-Fi, nincs világítás a hegyen (nálunk lesz), az utat most javítják.....nekünk van szállodánk, ott nincs!
Ha lesz világítás a fekete sem fekete, világosabb lesz.
Nem szabad ennyire elkeseredni.
valaki! - 2014.09.01, 20:58
Tisztelt Mindenki!

egy kérdésem lenne!
még nincs vizünk,de a feketesereg már egyre nagyobb számban található meg nálunk! haladunk a szentgyörgyvári hegy példája felé? 4 fekete fej egy lassú jármüböl pásztázzák a környéket! bizalomgerjesztő események! vannak akik probálják megvenni a birtokokat a feketék elöl ,de mindent nem tudnak megvennii!! meg ha még támogatják is öket , akkor meg könnyü dolguk van a feketéknek!

VÁROM A VÁLASZT, HOGY MI TÖRTÉNIK ITT!!!
csaba - mail - 2014.06.09, 14:31
Gratulálok a nyitott pincék megrendezéséhez! Remélem jövőre folytatódni fog.
Ha megengedik egy jó tanács jövőre: 8 után elég sokan potyára érkeztek a kápolnához. Nem volt sem bor, sem zene. Mindenki csalódottan fordult vissza. Jó lett volna még kicsit táncikálni és borozgatni.
A hírekben szomorúan olvastam, hogy valaki tönkretette a molinót. Ahogy a képen láttam, nem vagyok biztos benne, hogy eredetileg a megfelelő magasságban lett kifeszítve!!!

emotikon
Tóth Katalin - mail - 2014.06.09, 12:44
Köszönet a Nyitott Pincék nevű rendezvényért! Végre egy értékes, értékteremtő rendezvény! Az egész családunk élvezte, a borok fenségesek voltak, a pohár csodás!
- 2014.05.02, 21:41
Wass Albert: A patkányok honfoglalása

Tanulságos mese fiataloknak

Az ember háza ott állt a dombon és uralkodott. Uralkodott a kerten, fákon, bokrokon és veteményeken. Uralkodott a szántóföldeken, réteken és legelőkön, és uralkodott az erdőn is, amelyik a domb mögött kezdődött és felnyúlt egészen a hegyekig. A fák gyümölcsöt teremtek, a gyümölcsöt leszedte az ember, aki a házban élt, és eltette télire. Összegyűjtötte a veteményt és a pincébe rakta, hogy ne érhesse a fagy. A szántóföldekről begyűjtötte a gabonát, a rétekről a szénát és az erdőből a tüzelőfát. És mindent úgy helyezett el a házban, vagy a ház körül, ahogy az a legcélszerűbb volt. Tél kezdetén beterelte állatait a legelőről, meleg istállókban adott szállást nekik, és gondoskodott róluk. Így élt az ember.

Még tudni kell azt is, hogy a ház kéményén tavasztól őszig gólyák álldogáltak, s az eresz alatt egy fecskepár fészkelt. Tudni kell, hogy tavasszal rügyező nyírfák illata vette körül a házat, s nyáron madárdal és sok virág.

A háznak nagy vaskos falai voltak, s az ember évente egyszer fehérre meszelte őket, kivéve ott, ahol a vadrózsa kúszott reá. Ez a vadrózsa június derekán virágzott, s olyankor a szélesre tárt ablakon keresztül az illat beömlött a szobákba.

Így élt a ház és benne az ember, sokáig. Egy borús őszi napon, mikor az eső zsinóron lógott az égből, valahonnan két kis ázott patkány érkezett. Messziről jöttek, fáztak, éhesek voltak. Meglátták a házat, besurrantak a nyitva hagyott ajtón és elrejtőztek a pincében. Ennivalót bőven találtak, jóllaktak és hamarosan hízni kezdtek. Télen már fiaik voltak s tavaszra megint. A fiatal patkányok, akik ott nőttek fel, már otthonuknak érezték a házat, és úgy futkostak a pincében, mintha övék lett volna.

Az ember eleinte meg sem látta őket. Később észrevette ugyan, hogy valami eszi a veteményt, de nem törődött vele. Volt elég. Jutott belőle annak, aki éhes. Egyszer aztán meglátott egy fal mellett elszaladó patkányt. Milyen apró és milyen félénk-gondolta. Éljen hát ő is, ha akar.

És telt az idő, és a patkányok szaporodtak. Először feltúrták a pincét. Aztán ásni kezdték a falakat. Kanyargós, mély lyukakat fúrtak belé, keresztül-kasul, és itt-ott már a szobákba is eljutottak. Az ember csóválta a fejét, mikor szobájában az első patkánylyukat meglátta. És mert nem szerette a rendetlenséget: betömte, és bemeszelte a nyílást. Másnap reggelre újra ott volt. Az ember háromszor egymás után tömte be, és a patkányok háromszor egymás után fúrták ki megint. Akkor az ember legyintett, és azt gondolta: - Ők is kell, hogy éljenek. S ha nekik csak így jó, hát legyen. És attól kezdve nem tömte be többé a lyukakat. A patkányok pedig rohamosan szaporodtak tovább, és szaporodtak a lyukak a ház falában is. Már nemcsak a pincében, hanem a kamarában, a padláson, sőt éjszakánként a szobákba is besurrantak, és megrágtak minden megrághatót. Egyszer aztán, amikor az ünneplő csizmáját kezdték rágni, az ember megharagudott, és odasújtott botjával. Az egyik patkányt fejbe találta éppen, s a patkány kimúlt. Vérig sértve röffentek össze erre a patkányok. És azonnal kihirdették, hogy az ember ellenség, aki nem hagyja őket élni, szabadságukat korlátozza, jogaikat mellőzi, gyilkos, gonosz és önző.

- Nem leszünk a rabszolgái tovább! - visította a főpatkány egy zsírosbödön tetejéről. - Követeljük a szabadságunkat, és a jogainkat. - És a patkányok elhatározták, hogy harcot kezdenek az ember ellen. Az ember minderről nem tudott semmit. Haragját hamar elfeledte, vett más ünneplő csizmát magának, és nem törődött a patkányokkal tovább. Pedig akkor már rengeteg sokan voltak. Megették a pincében az összes veteményt, a kamarában az összes lisztet, és az összes sajtot, sőt már a szalonnát is rágni kezdték, pedig tudták, hogy az az ember legféltettebb kincse, amiből még a kutyájának sem ad.

Az ember, mikor ezt észrevette, fogta a megmaradt szalonnát, rúdra kötözte, s a rudat a dróttal fölakasztotta a gerendára. Ebből lett csak az igazán nagy felháborodás a patkányok között. - Szemtelenség, gyalázat! - kiabálták, mikor rájöttek, hogy nem férkőzhetnek hozzá. - Elrabolja az élelmünket, kifoszt, kizsákmányol! Nem tűrjük tovább! - És föllázadtak. - Mienk a ház - hirdették ki maguk között -, mienk is volt örökké, csak megtűrtük benne az embert, amíg jól viselte magát! De most elég!

S egy éjszaka, amikor aludt, rárohantak az emberre, összeharapták, kikergették a házból, messzire elüldözték, s aztán büszkén kihirdették a kertnek, fáknak, az állatoknak és a madaraknak - még a virágoknak is - hogy a ház nem emberország többé, hanem patkányország, jog és törvény szerint. S azzal uralkodni kezdtek patkánymódra. Mindent felfaltak, ami ehető volt, és mindent megrágtak, ami nem volt ehető, de szemük elé került. Kiürült rendre a pince, a kamara és a gabonás. Elköltöztek a madarak, elpusztultak a virágok, a ház fala omlani kezdett és megfeketedett, fák és virágok illatát bűz váltotta föl. A vetemény ott pusztult a földben, mert nem szedte ki senki. A gyümölcs megérett, lehullt, és elrohadt. A gabona aratatlan maradt, kimosta az eső, kicsépelte a szél. És eljött a tél, és a patkányok addigra már megettek mindent, ami ehető volt, megrágtak mindent, ami rágható volt. A falak tele voltak lyukakkal, a tetőről lehullott a cserép, ablakok és ajtók alatt öles nyílások tátongtak. És akkor éhezni kezdtek, mert nem volt egy szem gabona több, és az ajtók hasadékain, meg a falak odvain besüvített a szél, a megrongált tetőn behullott a hó, és nem tudtak segíteni magukon.

Először veszekedni kezdtek, marták és ölték egymást, rágták és ették egymást, de végül is nem tehettek egyebet: fölkerekedtek és otthagyták a tönkretett birodalmat.

Az ember pedig tavaszra szépen visszajött megint, rendbe hozta a tetőt, kitakarította a házat, a falakat megigazította, kimeszelte, a földet felszántotta, vetett és ültetett, s mire megjött a nyár, újra virágillat és madárdal vette körül a házat. Őszire ismét megtelt a pince, a kamara és a gabonás, és mire megjött a tél, olyan volt már minden, mintha semmi sem történt volna.

Azonban elrejtőzve maradt mégis néhány patkány a falakban, vagy a pince gödreiben. És amikor az ember észrevette, hogy újra szaporodni kezdenek, hosszasan elgondolkodott, hogy mit is tegyen velük.

Ti is gondolkodjatok, s aszerint cselekedjetek!

Wass Albert

tücsi - 2014.01.24, 22:01
Na végre! !! 1 szervezet akik önzetlenül tesznek valamit a hegyért! Köszönöm!!!
Károssy Gergő - 2013.09.05, 21:55
Teljesen egyet értek az előttem szólóval, szinte a saját szavaim használta...
Oldalak: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, összesen: (9)


eXTReMe Tracker